Amikor felmerül az alternatív fűtés gondolata az első kérdés, melyiket válasszuk? Remélem eme információk segítenek kiválasztani az Önnek legmegfelelőbbet!
— nyitott rendszerű kandalló
— zárt rendszerű kandalló
— kemence
— cserépkályha
Kezdjük a legrosszabb hatásfokú megoldással, a nyitott rendszerű kandallóval.
Ennél a megoldásnál a kandalló tűzterének nincs ajtója. Az égéshez a levegőt a helyiségből veszi és a forró füstgázok az égőtér után minimális hűléssel távoznak a kéménybe. A tűztér fala és a füstcső körül felmelegedett levegőt vezetjük a helységbe.
Az
égéskor keletkező hő nagy része a
füstgázokkal távozik. A
szobába a tüzelőnyíláson
sugárzó hő, valamint a tűztér falazata
mellet áramló felmelegedő levegő
révén jut meleg.
Meleget csak addig ad,
míg ég a tüz a kandallóban.
Utána a kémény huzata miatt
folyamatosan viszi ki a meleg levegőt a helységből. Erdő-tulajdonosoknak ajánlott.
Hatásfoka nem értelmezhető.
A következő a zártrendszerű kandalló.
Ennél a kandalló megoldásnál a tűzteret légmentesen zárható ajtóval látják el. Az égéshez szükséges levegőt, vagy a kandallóajtón és az ajtó körül elhelyezet szabályozható nyílásokon, vagy a rostély alá, építéskor bevezetett külső levegő csövön keresztül juttatjuk be. A külső levegő bevezetése az előnyősebb, mert az égés így nem a szoba légteréből vonja el az oxigént.
A hőleadása ugyanúgy történik mint a nyitott rendszer esetén, de a zárható ajtó és légbevezető nyílások révén nem hűti a kéményen keresztül a szobát, ha már nem tüzelünk.
A kandallókat elsősorban oda ajánlom ,ahol a gyors felfűtés a fontos – mivel rövid idő alatt nagy mennyiségű hőenergiát tudnak leadni – és van idő folyamatosan tüzelni őket (hétvégi házak, üdülők).
Hatásfoka: 40-45%
A modernebb kandallóbetéteket vizes hőcserélővel látják el, amely a lakás központi fűtésére csatlakoztatható. Ezek a hőcserélők plusz hőt vonnak el a távozó füstgázból, így megemelik a kandalló hatásfokát. Ráadásul több helyiség is fűthető a kandalló révén.
Hatásfok: 50-60%
A kemence
A kemence a régi magyar paraszti élet legfontossabb fűtőeszköze volt.
Igen jó a hatásfoka, mivel a tüzelő elégésekor keletkező füstgáz a kemence búbjában fordul egyet. Ekkor igen sok hőt lead a kemence falazatának, majd visszaérve a kemence szájához a füstben lévő, még éghető gázok is elégnek. Ezáltal a fa és egyéb fás anyagok a legtökéletesebben ebben a szerkezetben égnek el. A távozó füstgáz hőfoka alacsonyabb mint a kandallóknál. A hőt elsősorban hősugárzás formájában adja.
A kemence másik előnye a nagy tűztérből adodik. A fán kivül bármilyen száraz növényi származék is elégethető benne.
A kemencét olyan helyen érdemes építeni, ahol a lakás stílusához illik, vagy ahol nagy mennyiségű nővényi hulladék (kukorica szár, száraz nyesedék, gallyak) keletkezik, illetve sütni szeretnének kenyeret, esetleg egyéb tészta-féléket.
Hatásfoka: 60-75%
A cserépkályha
A cserépkályhákbam mérettől és formától függően, a tűztérből távozó füstgáz 3-12 m utat tesz meg a kályha belsejében épített füstjáratokon mielőtt távozik a kéménybe. A füstjáratok falazata folyamatosan hőt von el a füsttől, így érhető el, hogy a lehető legkevesebb hő távozzon a kéményen keresztül. A falazat a felvett hőt a fűtendő helyiségnek sugározza le.
A kályha felfűtése után a kályha ajtót bezárva a kémény felé megszünik az áramlás, így a felforrósodott 7-15 mázsa kerámia órákon keresztül melegen tartja a helyiséget.
A szakszerűen méretezett és megépített cserépkályhák – időjárástól függően – napi egy-kétszeri 1,5 – 2 óra fűtéssel 24 órán át biztosítják a helyiség megfelelő hőmérsékletét.
Lakásokba, folyamatosan fűtött helyiségekbe ajánlom, mivel 9-12 órán keresztül viszonylag állandó hőmérsékletet biztosít és nem kell, és nem is szabad folyamatosan tüzelni. A legjobb hatásfokkal rendelkezik.
Hatásfoka: 75-85%
A cserépkályhákba is beépíthető vizes hőcserélő, amely a lakás központi fűtésére csatlakoztatható. A cserépkályháknál a hatásfokot nem növeli, de az alapvetően egy-két helyiség fűtésére alkalmas kályhával több helyiséget is tudunk így fűteni.
Pár gondolat a hőcserélőkről.Az oldal tetejére